Érezted-e már, ihletett pillanatban, mikor az ember földi, vagy épp galaktikus környezetének határtalan szépségét igyekszik befogadni – a csillagos égboltban, netán egy káprázatos tájban gyönyörködve, vagy az élet által felvett formák sokasága láttán -, hogy ez a világ a szinte felfoghatatlan, felfedezésre váró csodák kiapadhatatlan forrása? Volt-e elég erős az ihlet ahhoz, hogy további felfedezésekre sarkalljon, melyek révén talán a titkok mélyére látsz?

A tanulás, megismerés során tulajdonképpen keveset számít, hogy melyik utat, melyik irányt, melyik területet választjuk. A kíváncsiság és a nyitottság a lényeg, hiszen bármire irányítjuk figyelmünket, akár az ég, akár a lélek mélységei felé; ha igazán figyelünk, felfedezések várnak ránk sorra az út mentén, megsejtések, meglátások a lét lényegi kérdéseiről.

A tudás, a meglátás, a sugallat lehet felemelő és rémisztő egyben; lenyűgözve, lélegzetünket visszafojtva állunk, és nem csupán a Teremtés pompája sejlik fel, hanem az Ismeretlen feneketlen szakadéka és a lét árnyoldala is. Nyomasztó ráébredni arra, mily keveset is tudunk valójában, és nyomasztó szembenézni félelmeinkkel. Joggal mondta Nietsche: „Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék…. Ha sokáig nézel egy szakadékba, a szakadék visszanéz beléd.”

Nyitott szemmel és szívvel, végtelen kíváncsisággal járom felfedezőutam. Csakúgy kész vagyok szembenézni a tudatos létezés sötét oldalával, mint befogadni a Teremtés lenyűgöző szépségét. Bár a vizualitást választottam ahhoz, hogy tapasztalataim átadjam Neked, őszintén remélem, hogy a látványnál többet tudok majd mutatni ezen az úton, mely számomra

A TRANSZCENDENS TUDÁS KERESÉSE:

törekvés a jelenlegi emberi tudás határain vagy azon túl fekvő rejtélyek feltárására. Elmélkedés mindazon, ami mélyen érdekfeszítő és titokzatos. Elmélkedés, mely olykor az intuícióból és a képzeletből merít. E belső utazás szellemi, érzelmi, lelki tartalmának vizuális kifejezése.

Témáim többnyire a következők:

A TERMÉSZET SZÉPSÉGE,

_DSC0082_sRGB 1024

amely mély meglátásokat nyújthat az univerzumról. A természetben megfigyelhető jelenségek, szerkezetek. Az állandó változás, melynek részei vagyunk mi is, miközben átéljük a Teremtés folyamatos csodáját.

„Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalót,
S tartsd tenyeredben a végtelent.” – William Blake

AZ ÉRZELMEK VILÁGA

_DSC0125 new1_sRGB 1024

Az öröm, a bánat, és testvéreik alig feltérképezett birodalma. Az emberi kötődésekre és konfliktusokra kifejtett – olykor finom, máskor elemi erejű – hatásuk. Öröm, szerelem, békesség, félelem és kín.

„Egyszerű dolgok hozzák elő, mint a halványkék ég, az enyhe szél, vagy akár a viharfelhők a láthatáron. Kinyitod a szíved, mert tudod, hogy egy nap ez elenyészhet, és közben olyan szeretetet és örömet élsz át, amiről nem is hitted, hogy lehetséges. Rájössz: a sebezhetőség az egyetlen módja annak, hogy igazi örömöt érezz, annyira igazit, hogy az ijesztő” – Bob Marley

„És tényleg át kell élned ezt a heves, megfoghatatlan, szimbolikus vihart. Ne értsd félre: nem számít, hogy mennyire megfoghatatlan vagy szimbolikus. Úgy vág a húsba, mint ezer borotvapenge. Vérzik ott az ember, te is vérezni fogsz. Forró, vörös vér. Tenyeredbe csurog a vér, magadé és másoké. És egyszer vége lesz a viharnak. Nem fogsz emlékezni, hogy csináltad végig, hogy élted túl. Még abban sem lehetsz egészen biztos, hogy tényleg véget ért. De egy dolog biztos. Amikor kijössz a viharból, nem az az ember leszel, aki besétált abba. Ez minden, amiről a vihar szól… – Haruki Murakami

A CIVILIZÁCIÓ KÉRDÉSEI

Kép 073_proc1_sRGB 1024

Az emberi lényekből, technológiájukból és kultúrájukból szőtt háló. Az emberi társadalomban mutatkozó jelenségek és tendenciák. Bolygónkhoz való viszonyunk; kölcsönhatások az emberi faj és élőhelye közt. Az emberiség jövője.

„Ritkán tudatosítjuk például, hogy a legbensőbb gondolataink és érzéseink nem feltétlenül a mieink, mivel nyelvben és képekben gondolkodunk, melyeket nem mi találtunk fel, hanem a társadalomtól kaptuk őket.” – Alan W. Watts

„A könyvek lehetővé teszik, hogy visszautazzunk az időben; hogy megérintsük őseink bölcsességét. A könyvtár összeköt minket az ő meglátásaikkal, melyeket nehéz munka árán facsartak ki a Természetből; rendelkezésünkre áll a legragyogóbb elmék és a legnagyobb tanítók tudása, egész bolygónkról és egész történelmünkből, hogy különösebb fáradság nélkül tanulhassunk, és hogy hozzátehessük az emberi nem kollektív tudásához sajátunkat. Azt hiszem: civilizációnk egészsége, alapjainak tudatosítása és a jövővel való törődésünk mind lemérhető azon, hogy hogyan bánunk a könyvtárainkkal.” – Carl Sagan

„Nekünk kell a kultúrát teremtenünk; ne nézz tévét, ne olvass újságot, ne hallgass rádiót sem! Alkosd meg a saját műsorod! Az időnek és térnek az a találkozási pontja, ahol most vagy, univerzumod legeslegfontosabb része. Ha Michael Jacksonnal vagy Bill Clintonnal vagy bárki mással törődsz, elvész a hatalmad, jelképeknek adod azt át; jelképeknek, melyeket az elektronikus média tart fent, hogy úgy öltözz, mint X, vagy olyan ajkaid legyenek, mint Y-nak. Ez a fajta gondolkodás ostobaság! A kulturális sokféleség számít; te számítasz, a barátaid, az ismerőseid, a te betépéseid, a te orgazmusaid, a te reményeid, terveid és félelmeid. Mégis azt mondják: nem számítunk, a periférián vagyunk. „Szerezz diplomát, szerezz munkát, szerezz ezt, szerezz azt.” És akkor beszállhatsz a játékba – pedig semmi kedved hozzá. Inkább visszakövetelnéd a gondolataid a kultúra mérnökei kezéből, akik legszívesebben sült bolondot csinálnának belőled, aki megeszi mindazt a gagyit, melyet egy haldokló világ csontjaiból fabrikáltak.” – Terence McKenna

A TUDAT MIBENLÉTE

Kép 291_galaxy_proc1 sRGB 1024

Ősi és modern teóriák; az univerzumról való elképzeléseinknél használt alapelvek és fogalmak. Az anyag és a tudat valódi természete; egymáshoz való viszonyuk. Tudomány, vallás, spiritualitás és filozófia.

„Mi vagyunk a tudatossá vált kozmosz, az élet pedig az eszköz, mely által az univerzum megérti önmagát.” – Brian Cox

„Nincs tudatosulás fájdalom nélkül. Az ember akármit elkövetne – legyen az bármennyire abszurd – azért, hogy ne kelljen saját lelkével szembenéznie. A megvilágosodás nem úgy működik, hogy fénylényekről képzelgünk, hanem úgy, hogy tudatosítjuk a sötétséget.” – C. G. Jung

„Ha elméd a múlt valamely nehéz terhét hordozza, akkor ugyanabból fogsz többet megtapasztalni. A múlt a jelen hiányán keresztül állandósítja önmagát. A jövőt valójában tudatod pillanatnyi minősége alakítja…” – Eckhart Tolle

„Egy különálló szervezet gondolata nyilvánvaló absztrakció, mint ahogy annak határai is. A dolgok mögött töretlen egység létezik, de civilizációnk fejlődése során túlnyomórészt a részekre bontás elve kapott hangsúlyt”. – David Bohm

Azt hiszem, az eddigiekből nyilvánvaló, hogy meglehetősen széles az érdeklődési köröm. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy látszik a közös nevező a fenti témákban: a lét nagy kérdéseiről szeretek elmélkedni. Így aztán soha nem unatkozom, és őszintén remélem, hogy Te, kedves Látogató, szintén élményekkel gazdagszol majd e filozofikus utazgatás vizuális megfogalmazásait látva. Várom hozzászólásaid, gondolataid, és örömmel tekintek beszélgetéseink elébe.

A KÉPEK

Képeim létrehozásához a fotográfia és a digitális művészet eszköztárát egyaránt felhasználom. Munkáim alapját túlnyomórészt a fotográfia alkotja, de néhány képem fotó felhasználása nélkül készült, „tisztán” digitális mű. Kezdetben sok színes képet csináltam, később a monokróm feldolgozás vált jellemzővé, halvány (pl. szépia) árnyalatokkal. Manapság elsősorban fekete-fehér képeket készítek. Szeretem az elmosódott, álomszerű jeleneteket, de egyre szívesebben használok a kép kifejező erejét, elgondolkodtató hatását fokozó kontrasztokat, absztrakciót. Gyakran használok különböző textúrákat a téma és a kép furcsaságának, titokzatosságának hangsúlyozására. A képek gondolatokat, fogalmakat, kérdéseket hordoznak magukban, ezekre többnyire a cím is utal, de az is előfordul, hogy a cím csupán egyszerű (időnként humoros) képaláírás.

Kellemes böngészést kívánok!